2015. január 8., csütörtök

6. rész:Anyu kiakadása!!


   Végre letelt a büntetésem. Ma furcsa volt a suliban, mert amikor bementem senki nem volt ott.  Attól féltem hogy már becsöngettek. De az órám meg jól járt, és csak fél 8 volt.  Bejártam az egész iskolát, de senkit nem találtam. Amikor szembe jött velem Rosy. Végre valaki.

- Héé!!! Rosy!!! 
- Igen Bloom?
- Hol vannak a többiek??
- Én is oda megyek. Elméletileg az igazgató bejelent valamit és mindenki az udvaron van.
- Tényleg? ( mindent bejártam csak az udvarra nem mentem)
- Igen te nem jössz?? 
- De! Megyek is! 
- Akkor gyere velem!!

Szaladtunk az udvarra. Már mindenki ott gyülekezett. Rosy Odament Light-hoz, én meg egyedül maradtam a tömegbe. Aztán odajött Iris.
- Szia Bloom!!
- Szia! Miért vagy ilyen ideges?
- Nem tudom! Valahogy amikor ilyeneket közöl az igazgató izgulok hogy mi lehet az.
- Szóval akkor te se tudod hogy mi történt.
- Dehogy is! Senki nem tudja!

Végre megjött az igazgató. 
- Kedves gyerekek! Ma arról szeretnék beszélni veletek, hogy Kent kikérték az iskolából. A 10/B-seknek nem lesz egy osztálytársuk. Azon kívül ti nem tudjátok, hogy jövő héten szünetetek lesz, mivel az egész iskolát megvizsgálják. És ma mindenkinek csak 4 órája lesz, mivel már ma kezdik a vizsgálást. Ja, és 2 hét múlva a 10/B-sekhez jön egy új diák. Ennyi lenne. Mindenkinek szép napot. Menjetek a termetekbe!

Azt hittem fontosabb dolgokról lesz szó, de ez nagyon jó hír hogy 1 hétig szünet lesz, és ma csak 4 óránk van. De arra kíváncsi lennék hogy ki az az új diák. És hogy az a bili fejű kölyök miért ment el. De ezeket a kérdéseket hagyjuk. Szóval akkor ma csak biológia, kémia, ének és irodalom lesz. 

                                                               (4 órával később)


Végre mehet haza. Már nagyon fájt a fejem. Már mentem volna ki a suliból, amikor Castiel megszólított. 
- Hé, Bloom!!
- Mi van Castiel?? (kiabáltam rá)
- Nyugi,nyugi,nyugi!!! Mi a bajod??
- Jaj bocs, csak már nagyon fáradt vagyok  és a fejem is fáj.
- Az nem jó!
- Nekem mondod?
Már nagyon homályos volt minden. És egyszer csak  elájultam. Castiel gyorsan odafutott hozzám, és próbált felkelteni.
- Bloom!! Bloom mi van veled?? Bloom!! Jól vagy?? Kelj fel!!!! Bloom!!!!!!!


Jó pár óra múlva, olyan este 7 körül keltem fel, de már otthon voltam, az ágyamban, és Castiel mellettem. 
- Castiel?! Mi történt??
- Hát... a suliból kijövet, azt mondtad, hogy  fáj a fejed, aztán elájultál. Próbáltam segíteni de nem keltél fel. ekkor horzsoltad fel a térded és az orrod. Aztán haza hoztalak és még nem volt itt senki, de a szomszédotok beengedett. Anyukád még nem jött haza de ha nem gond,  elolvastam a cetlit amit anyud írt neked. Az volt benne hogy muszáj volt bemennie a munkahelyére és  csak este 9-kor jön haza. Gondoltam akkor nem hagylak egyedül, mert hátha valami bajod lesz. És most itt vagy.
- Hát...izé...köszi!
- Nincs mit köszönnöd. (megfogta a homlokom). Úr isten! Te lázas vagy. Hol a lázmérőtök? 
- Lent a nappaliban a kis szekrény tetején.
Castiel gyorsan lerohant és felhozta a lázmérőt. Gyorsan megmérte a lázam.
- Jesszusom!! Neked 40°-os lázad van!!
- Ráz a hideg Castiel!
- Biztos megfáztál amikor vitatkoztál velem az esőben!
- Ja lehet!
Közben anyám is haza jött!
- Bloom drágám, haza jöttem!!!
- Itt vagyok fent! Vagyis vagyunk!
- Vagytok? Ki van itt Bloom?
Anyám feljött. És teljesen meglepetten nézett Castiel-re. 
- Hát te meg ki vagy? És mit csináltál a lányommal??
- Anya hagyd!
- Kérdeztem valamit!!!
- Jó napot! Castiel vagyok, a lánya osztálytársa. Suli után elájult és haza hoztam!
- És hogy jutottál be??
- Csöngettem, erre kijött a szomszéd, hogy nincs itthon, de elmondtam neki a történteket, és beengedett. Aztán megmértem a lány lázát, és gondoltam vigyázok rá, amíg maga haza nem jön!
- Jól van köszönöm! De most már itthon vagyok, úgyhogy mehetsz!!( látszott rajta hogy nem örül Castiel-nek)
- Rendben! Akkor én megyek! Viszont látásra! Szia Bloom!
- Szia Castiel!- mondtam nagyon halkan.
Castiel kiment az ajtón, és anyukám már jött is oda hozzám.
- Anya! Ezt miért kellet???
- Nem tetszik nekem ez a fiú! Olyan...!! Nem szimpatikus és kész!!
- De anya, ő csak egy osztálytárs!
- És szeretném ha az is maradna! Remélem nincs semmi terved vele!
- Anyaaaa!!!!
- Hagyjuk! Hogy vagy?
- Fázok! És dühös vagyok rád!! 
- Megmérjük a lázadat!
- Fölösleges! Megmértük! 40°!
- Megmértétek?? De...ő...hozzád ért?
- ANYAAAA!!!! 
- Jól van na! Mivel tudom hogy semmi nincs köztetek. Most hagyom mert beteg vagy!
Anya kiment a szobámból, és készített nekem teát és vacsorát. Aztán lefürödtem és aludtam. De nagyon kellemetlen volt anyám viselkedése. Már csak azt várom hogy vége legyen ennek a náthának és ki tudjam magyarázkodni magam Castiel-nél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése